Általános iskolában minden évben festettünk egy Itten-féle színkört. Imádtam ezt a "feladatot", hiszen végre céltalanul, stresszmentesen lehetett pacsmagolni a festékkel. És azóta is ez a kör lebeg a lelki szemeim előtt, ha a színekre gondolok:
Ugye ismerős?
A legbelső kör a három alapszín, a következő a kiegészítő színek köre, a külső az ezekből kikeverhető színeké. Temperánál fehér és fekete hozzáadásával érünk el világosabb, ill. sötétebb tónusokat, a gyapjúfesték esetében világosabbat (halványabb színárnyalatot) mindig a festékmennyiség csökkentésével tudunk festeni.
Ha erőteljesebb színárnyalatot szeretnénk, több festéket használunk, ha sötétebbet, akkor feketét is adagolunk a festőléhez.
Az általam használt Kenanthrol festékek nem alapszínek:
- a sárga picivel melegebb, vörösesebb, mint a hideg citromsárga. Pici piros hozzáadásával még melegebbé tehető, egy csepp feketével hidegebb árnyalatot kapunk
- a magenta sárgával keverve lesz piros
- a kék középkék, nagyjából megfelel az "alapszín" árnyalatának
Önmagukban én sohasem használom, mert nagyon "tiszta" színek festődnek, hanem mindig keverve. Sőt, az egyik titkom az, ha pl. zöldet keverek, akkor a kék+sárga elegyhez csöppentek egy pici pirosat is, ez "feloldja" a színeket, nem lesznek olyan harsányak. Végül is ez ízlés dolga.
Én most már nem méricskélem a festéket, egyenesen a fazékba öntöm, egy kanállal megnézem a festőlé színét, abból tudom már nagyjából, mire számíthatok. De szeretem a meglepetéseket is.
Kezdésnek azt ajánlom, 10 dkg gyapjú festéséhez kísérletezzünk 1 dl festékoldat keverésével. Lassanként adagoljuk a festékeket egy üvegmércébe, folyamatosan ellenőrizve a színét, így egészítsük ki 1 dl-re. Ha elégedettek vagyunk a színnel, töltsünk hozzá 1-1.5 dl ecetet, egészítsük ki vízzel 3 literig, majd kezdjük forralni. A gyapjú kb. olyan árnyalatú lesz majd száradás után, mint amikor először elmerült a festőlében.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése